A "Határtalanul" program keretében áprilisban Szerbiába látogattunk. A szerb diákok és tanárok kedves vendéglátását mi is viszonoztuk.
Szerbiában szerzett élményeinkrő itt olvashatsz részletesen.
Hogy hogyan érezték magukat nálunk a szabadkai diákok, és milyen élményekkel gazdagodtak, arról Körmöczi Hegedűs Anasztázia beszámolójából értesülhetsz.
Határtalanul!
Végvári kalandozások a történelmi Magyarországon
A várva várt magyarországi kirándulás szerda reggel kezdődött. Szabadkán iskolánk előtt gyülekeztünk csomagjainkkal 8:00-kor, majd hamarosan egyre és egyre többen érkeztek meg az iskolához. Pontban 8:30-kor elindultunk a Velencei-tó felé a bérelt buszunkkal. Öt órás utunk után megérkeztünk Velencére a szállás helyünkre. Itt fogadtak minket a Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola tanárai és diákjai. Miután megvolt az ismerkedés, elfoglaltuk a helyünket a szobákban, majd egy rövid eligazítás után indultunk is tovább az iskola felé. Megnéztük a tóparti sétányt, de sajnos egész nap szakadt az eső. Az iskolában a tanulók prezentáció keretein belül ismertették velünk a helyeket ahová az elkövetkezendő napokban látogattunk. Az előadás után vacsorázni mentünk az étkezdébe ahol gulyásleves várt ránk, amit vendéglátóin főztek. Mivel eléggé fáradtak voltunk visszamentünk a szállásunkra és megpihentünk.
Második nap. 9:00-kor indultunk Dinnyésre a Várparkba. Velünk tartottak iskola diákjai és tanárai is. A Várpark célja, hogy a középkori magyar várakat mutasson be, egyedülálló módon. Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében. 38 vár található ott. A várakat egy sétány övezi, mely Nagy-Magyarország formáját ölti magára, így a várak eredeti helyükön körbejárhatók. Kisebb munkát is végeztünk, a kerítés mellett közösen lekaszáltuk a füvet. Miután szemügyre vettük a Várparkot indultunk tovább Székesfehérvárra, hogy megtekintsük a Bory-várat. Bory Jenő negyven éven át készítette Székesfehérváron a maga által tervezett és részben két kezével épített várat. Az épület a maga és imádott felesége közös művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek állít emléket. A vár magassága 30 méter, a kazamatától a kilátótoronyig. Hét torony, harminc helyiség, köztük három műterem található benne. Nem véletlen, hogy aki ide belép, az biztos nem megy el jó pár tucat fotó nélkül. Hiszen az épület és a kert hangulata elvarázsolja az idelátogatót. Itt tényleg minden azt sugallja, hogy aki ezt megálmodta, nagy-nagy szeretettel rakta össze kőről-kőre a falakat, készítette el a szobrokat, és gondolta végig a látványokat.
Harmadik nap. Kora reggel indultunk Visegrádra. Ahol a napot Dunai hajózással inditottuk majd a hajózás után ellátogattunk a Magyarországi reneszánsz építészet egyik legszebb helyszínére a Mátyás király palotába. Visegrád egyik ékköve a felújított királyi palota, benne a híres Herkules-kúttal. A díszudvar, a gondozott kert és a kápolna. Elképesztő kilátás elképesztően szép hellyel. Hosszú séták után elindultunk a busszal Esztergom felé. Az Esztergomi bazilikába mentünk el, ahol egy nagyon jó idegenvezető mesélt a bazilika történelméről. Ezután bementünk a bazilikába, ahol mesélt a bazilika fő részeiről, a kápolnákról, illetve a bazilikában található festményekről és szobrokról. Az Esztergomi bazilika kriptarendszerét, amit szintén megnéztünk, még ma is egyházi méltóságok temetésére használják. Szűk lépcsőkön keresztül felmentünk a 100 méter magas kupolába is ahol gyönyörű kilátás tárult a szemünk elénk. A kupolából leérve megcéloztuk a bazilika mellett lévő Királyi várat ahol tetten érhető a 15. század humanizmusa. Testközelből láthatók a 800 éves falak, igen gazdag érmegyűjtemény és korabeli használati tárgyak illetve festmények. Ez az igazán élménydús nap alatt elfáradtunk és a szállásunkra mentünk elfogyasztani a vacsoránkat.
Negyedik nap. Utazás Tatára. Itt megtekintettük a vár kiállitását majd utunkat folytatva tetük egy könnyed sétát a városban utánna pedig az öreg tó mellett lévő Angolkertbe látogattunk ahol a szabadidőnket töltöttük. Nagyon szép hely, sok érdekességgel. A szabadidős programunk után vissza indultunk Velencére ahol a Bence-hegyi kilátóhoz mentünk fel ahonnan csodálatos körpanoráma tárult elénk. Az est leszálltával kék, lila, zöld és narancsos színekben fürdött a közel húsz méter magas építmény, köszönhetően a ráirányított színes reflektoroknak.
Ötödik nap. Sajnos eljött az utolsó nap is, és haza kellett indulnunk. Ezt a napot Sárkányhajózással inditottuk a Velencei tavon. Felvettük a mentőmellényeinket és az evezőinket majd egy rövid útmutatás után mindenki elfoglalta a helyét a Sárkányhajóban és elindultunk. A tó és a kilátás elbüvölő látványt tárt elénk. Mikor visszaértünk és kiszáltunk a hajóból sajnos eljött az a pillanat amikor búcsút kellett vennünk Velencétől és persze a tanároktól akik elkisértek minket ezen a feledhetetlen kiránduláson. Igazán nagyon kedvesek voltak velünk, mi pedig nagyon hálásak a jószívű segítségükért, vezetésükért és a vendégszeretetükért. Minden jót kívánva elbúcsúztunk egymástól. Így hát csomagjainkat felpakoltuk a buszra és elindultunk haza. Ez az öt nap kellemes emlékként fog tovább élni mindenkiben.
Írta: Körmőci Hegedűs Anasztázia
Politechnikai Iskola Szabadka GFO2/8