Ökoiskola munkaterv 2017-18

Ökoiskola munkaterv 2017/18

1. Iskolánk a tavalyi (2016/17) tanév óta birtokosa az Ökoiskola címnek. Ennek szellemében tevékenységünket egyre szélesebb körben folytatjuk mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás terén. Az Unesco 2030-ig meghirdetett Oktatási Akciótervéhez ( The Global Education 2030 Agenda) kapcsolódva a 17 fenntartható fejlesztési célból (FFC) 4-5 célt fogunk érinteni ebben a tanévben. Ezek a célok egyúttal kapcsolhatók a tanév rendjében kijelölt témahetekhez is, különösen a fenntarthatósági témahéthez 2018. április 23-27-ig.

2. Iskolánk a Junior Achievement Magyarország programján belül egy 1 éves projektben vett részt a „Mini Csemege” diákvállalkozással (3 fő végzős, 3 fő 11.-es és 1 fő koordinátor tanár), mely elnyerte a környezettudatos, legfenntarthatóbb vállalkozás címet, majd I. helyezettként megkapta a legjobb mezőgazdasági vállalkozás címet.

https://www.agronaplo.hu/hirek/eldolt-ki-lett-az-ev-legjobb-mezogazdasagi-diakvallalkozoja

Munkájuk eredményét felhasználva ebben a tanévben környezettudatosan diákjaink által készített madáretetőket  is szeretnénk az iskola területén kihelyezni.

3. Iskolánk a Tanoda Study Hall európai uniós projektjének keretében fejlesztésre szoruló és hátrányos helyzetű tanulókat segít a testi, szellemi és lelki egészség fejlesztésében illetve megtartásában mentálhigiénés programok, sportnapok, játékos tanulási módszerek segítségével, ahol a tudatos fogyasztói és energiatakarékos, spórolós szemlélet nagy hangsúlyt kap.

4. Iskolánk a valódi és a környezettudatos zöld környezet fenntartásában kiemelkedő szerepet játszik mind az iskolában, mind Velence város területén, mind pedig segítőként Iszkaszentgyörgyön az Amadé-Bajzáth-Pannenheim kastély angolparkjának helyreállításában. Folytatódik a „Mentsünk meg egy kertet” és a „Te szedd!” mozgalmak Velencén,  a parkosítás és a szelektív szemétgyűjtés/ papírgyűjtés az iskolában és a városban is. Műanyag hulladékhoz saját készítésű szemetes edények kihelyezését tervezzük az iskola területén.

5. Iskolánk biológiai kutatást indít el ebben az évben  Velence város kén-dioxid (SO2) szennyezettségének mérésére . A zuzmók elterjedtsége alacsony szintet jelez, míg hiányuk magas kén-dioxid szintet mutat. A zuzmók mint biológiai indikátor térképét készíti el a munkacsoport, mely 3 osztály tanulóiból és 2 vezető tanárból tevődik össze. Lásd: melléklet

6. Iskolánk energetikai megújuláson esik át, melynek során a fűtésrendszert, a nyílászárókat felújítják illetve kicserélik, és napkollektorokat szerelnek fel.

http://www.media24.hu/hirek/velencei-to/8668-entz-jol-halad-az-emeletraepites.html

7. Ökoiskolai munkaterv havi bontásban 2017/18. Tanév

Melléklet:

Velence városának SO2 szennyezettségének mérése biológiai indikátorral

Valamennyi élőlényfaj jelzi, ha valamilyen számára jelentős környezeti változás következik be. Vannak adott környezeti feltételre szűkebb tűrésű fajok, melyek hamarabb jeleznek, míg másoknak kisebb az érzékenységük. Előbbieket indikátor fajoknak nevezhetjük. Az ökológiai indikáció szoros kapcsolatban áll az élőlények ökológiai tűrőképességével (azaz az ökológiai toleranciával).

A környezeti tényezők megváltozása az élővilágban is változást okoz. E változásoknak három alapesetét különböztetjük meg. Első esetben szemmel látható változást nem produkálnak az élő szervezetek a környezeti tényezők változására. Második esetben a környezeti tényező változása már jól látható következménnyel jár, de az adott élőlény nem tűnik el az adott ökológiai rendszerből. A harmadik esetben az élőlény nem bírja tovább elviselni a környezeti tényezők változását, ezért eltűnik az adott ökorendszerből (elpusztul vagy elvándorol). A három eset bekövetkezésének a lehetősége szoros kapcsolatban áll az adott faj egyedeinek ökológiai tűrőképességével, azaz toleranciájával.

Az egyes ökológiai faktorok mértéke (erőssége) és hatása közötti összefüggést a toleranciagörbe segítségével értelmezhetjük, ahol a vízszintes tengelyen az ökológiai tényező változását, a függőleges tengelyen pedig az erre adott választ ábrázoljuk. A toleranciagörbe kardinális pontjai az optimum, minimum és a maximum pontok. Amennyiben a környezeti tényezők az adott élőlény számára a legmegfelelőbbek, az élőlény minden életfunkciója, egész élettevékenysége tökéletesen működik. Természetesen a környezeti tényezők kismértékű elmozdulása pozitív vagy negatív irányba még nem befolyásolja döntően az élőlény élettevékenységeit, az optimum pontot két irányból övező tartományt tehát optimum tartománynak tekinthetjük.

Az egyes élőlények toleranciaspektrumai között jelentős különbségek is adódhatnak. Azok lehetnek jó indikátor szervezetek, amelyek a környezeti tényezők szűk intervallumához alkalmazkodtak. Jelenlétükkel vagy hiányukkal jelzik a környezeti tényezők bizonyos intervallumát, eltűnésükből, szaporodásukból, viselkedésük, vagy élettani jellemzőik megváltozásából következtethetünk a környezeti változásokra, emiatt az ökoszisztéma egyes tulajdonságainak (pl. pH, a talaj nehézfémtartalma stb.) megbízható jelzői.

Az aktív monitoringnál alkalmazott tesztélőlényeknél annak alapján, hogy azok az adott környezeti tényező szennyezésére külső, jól látható elváltozással (pl. levél foltosodással), vagy bizonyos anyagoknak saját szervezetükben történő felhalmozásával reagálnak, beszélhetünk reakciós- vagy hatásindikátorokról és akkumulációs indikátorokról.

A különböző fizikai-kémiai (elsősorban műszeres) mérési módszerekkel pontos adatokat kaphatunk az egyes szennyező anyagok koncentrációjáról, a bioindikátorok alkalmazásával azonban egyenesen a hatást vizsgálhatjuk, az élőlényt vagy társulást érő összes terhelést, és az azt jelző károsodásokat. A bioindikátorok további előnye, hogy a bioindikátor fajok egyedi folyamatosan a vizsgált területen tartózkodnak, ezért alkalmasak arra is, hogy alkalmi szennyezésekre felfigyeljünk, melyet folyamatos jelentés hiányában műszerekkel nem mérhetnénk (pl. egy patakba ritkán, de mérgező anyagot engednek). Alkalmazásuk hátránya azonban, hogy a segítségükkel végzett vizsgálat a előrejelzésre nem alkalmas, mivel a kapott értékek a megelőző időszakra vonatkoznak. Nehézséget jelenthetnek továbbá a meteorológiai adottságokból, és a szervezeti fejlettségből eredő, az élőlény érzékenységét befolyásoló különbségek.

A bioindikátorokkal szemben támasztott leggyakoribb követelmények a genetikai egységesség, a megfelelő érzékenység, a specifikusság, a mérhető reakció, valamint az, hogy a segítségükkel elvégzett eljárás könnyen kivitelezhető és reprodukálható legyen. A növények gyakran jó bioindikátorok, mivel helyhez kötöttek, és gyakran nagy számban fordulnak elő. Az állatok ezzel szemben éppen mozgásuk, illetve táplálékfelvételük révén nagyobb ökoszisztéma-részletekről adnak felvilágosítást.

Gyakorlatilag minden faj egyedei alkalmasak lehetnek valamilyen indikációra. A gyakorlatban leginkább az algákat, a zuzmókat használják. Az algákat könnyű tenyészthetőségük és genetikai egyöntetűségük miatt elsősorban laboratóriumi tesztek során alkalmazzák, többek között vízminőség, gyomirtószer-maradványok, ivóvíz-vizsgálatok elvégzésére. A zuzmók előnye a bioindikáció szempontjából, hogy testüket nem borítja kutikula, így a különböző károsító anyagok könnyen behatolhatnak és kiválasztási lehetőség híján felhalmozódhatnak szervezetükben. A különböző zuzmófajok a környezeti savasodás megbízható jelzői, a magasabb rendű növényeknél érzékenyebben reagálnak a légköri SO2 mennyiségének változásaira. A zuzmókat inkább a passzív monitoring során alkalmazzák. A levegőminőség-vizsgálatok történhetnek zuzmótérkép alapján, melynek készítése a zuzmóskála ismeretén alapszik. A zuzmóskála az egyes fajokat SO2-érzékenységük alapján rangsorolja, és az egyes szintekhez megbízható SO2 értékeket, pontosabban tartományokat rendel. Amennyiben a levegő SO2-tartalma 170 μg/m3, vagy a fölötti, zuzmóélet egyáltalán nem képes kialakulni. Még 170 μg/m3 ≥ SO2 ≥ 150 μg/m3 érték között is csak algák jelennek meg, ezt a szintet tehát zuzmósivatagnak tekintjük. Az ún. küzdőzónában 150 μg/m3 ≥ SO2 ≥ 70 μg/m3 érték között a kéregzuzmók már megjelennek. A kevésbé szennyezett (szabad) zónában 70 μg/m3 ≥ SO2 ≥ 50 μg/m3 érték között már leveles zuzmók, 50 (40) μg/m3 ≥ SO2 érték alatt pedig már az igen érzékeny bokros zuzmók jelenlétére is lehet számítani.

Kutatások

Megkezdtük Velence zuzmótérképének elkészítését.

Megalakítottuk a kutatócsoportunkat, melynek tagjai:

1. A
2. Szé
3. g

Vezető tanárok: Sarudi Imre Pálné, Novozáncki Veronika

Feladatok:

Jelenleg a mintavételezési stratégia kidolgozása, valamint a főbb zuzmófajok begyűjtése és meghatározás folyik. A zuzmók nagyon alkalmasak a környezeti változások nyomon követésére.